Előzetes tájékoztatás a rendezési terv módosításáról

Tájékoztatás környezeti értékelés szükségességéről 2019 február 15.

Az előzetes tájékoztatás anyaga 2019 február 15.
Képviselő testülei ülés kivonata 2019 február 26.
Képviselő testülei ülés kivonata 2019 február 26./2

Fadd Nagyközség településrendezési tervének

2018. évi 1. módosításához

(1. számú módosítás)

1.         HELYZETISMERTETÉS ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI INFORMÁCIÓK

A tervmódosítás három területet érint Fadd Nagyközség közigazgatási területén belül, ezen kívül egy építési előírás változtatását tartalmazza.

1. számú terület: Fadd-Dombori 3753 hrsz.-ú ingatlanát Különleges beépítésre nem szánt strandterületből (Kst) üdülő épületek elhelyezésére alkalmas területbe való sorolása;
2. számú terület: Fadd-Dombori 3527., 3531/27, 3529, 3528, 3531/10, /11, /12, /14. hrsz-ú ingatlanok a jelenlegi Üü és Üh építési övezetből a kialakult állapot és a 2017év előtti rendezési terv szerinti besorolásnak megfelelően vegyes területbe sorolása;
3. számú terület: a Dombori bekötő út túloldalán, tartalék Üdülő terület (Üh) mezőgazdasági területbe visszaminősítése a biológiai aktivitás érték szinten tartása érdekében;
4. Falusias lakóterületen belül mezőgazdasági funkciójú épületek esetében a megengedett beépítési magasság emelése.

A tervmódosítással érintett területek közül az 1. számú terület átsorolásának környezetre gyakorolt hatása vizsgálandó. A 2. és a 3. számú terület övezeti átsorolása, valamint a 4. pont szerinti építési előírás megváltoztatása környezeti hatás szempontjából nem releváns, ezért a továbbiakban ezzel nem foglalkozunk.

1. 1. ábra Módosítással érintett területek

A tervezési terület Magyarország Kistájainak Katasztere szakirodalmi könyv alapján az Alföld nagytájhoz, a Dunamenti-Síkság, mint középtáj részét képező Tolnai-Sárköz kistájba tartozik.

A vizsgálati terület a Tolnai-Sárköz északi részén található, a Faddi-Duna holtág délnyugati partja mentén. A terület ártéri szintű tökéletes síkság ortográfiai domborzattípusba sorolható. A felszín átlagos relatív reliefje 1-2 /km2 közötti. Ennek megfelelően a teljes terület síkvidéki jellegű. Tengerszint feletti magassága 87,0-88,0 mBf. között változik. A terület belvízveszélyes területen fekszik.

Talajvédelem, felszíni és felszín alatti vizek védelme

A földtani közeg (termőföld-termőtalaj, mederüledék, a kőzetek, ásványok, etc.) és a víz védelme kiterjed a föld felszíni és felszín alatti rétegeire. Az egészséges életfeltételek biztosítása érdekében a földben, vagy a föld felszínén csak olyan anyag helyezhető el, valamint csak olyan tevékenység végezhető, amely a földet valamint a környezeti elemeket, a felszíni és a felszín alatti vizeket nem szennyezi, nem károsítja.

A településrendezési terv tervezett módosítása termőföldből való kivonással nem jár. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. Törvény előírásai a beruházások megvalósítása során betartandók.

Fadd Nagyközség a település környezetvédelmének általános szabályairól szóló 20/2004. (XII. 3.) Kt. sz. többször módosított rendelete előírásokat ad a Fadd-Dombori Holt-Dunaág vízminőség-védelmének és természeti értékének megóvása érdekében. A 2.§ (1) bekezdésében foglaltak szerint „a holtág … partján szerves- és műtrágya, növényvédő szer alkalmazása, szennyvíz, szennyvíziszap, veszélyes hulladék és mindenfajta szemét elhelyezése, használata, állat tartása, szennyező ipari, mezőgazdasági vagy egyéb tevékenység folytatása tilos.”

A tervezett átsorolás esetén épülő üdülőépületek és az azokhoz tartozó kiszolgáló épületek építése, illetve használata során a fentiekben felsorolt környezetre káros tevékenységekkel nem kell számolni.

2. 2. ábra Talajvíz mélysége a tervezési területen (Forrás map.mbfsz.gov.hu)

A talajvíz mélysége a tervezési területen 8m (2. ábra)

A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II.7.) Korm. rendelet tartalmazza a nitrátérzékeny területek kijelölésének és felülvizsgálatának szempontjait. A rendelet alapján meghatározott nitrátérzékeny területeket – amelyek a MePAR rendszer tematikus fedvényeként a blokkok szintjén, blokkazonosítók által kerülnek meghatározásra – a 43/2007. (VI. 1.) FVM rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.

A vizsgálati terület a V94XX-F-15 azonosítójú MEPAR blokkba tartozik (3. ábra), ez alapján nitrát érzékeny. A tervezett üdülőterületen nitrátszennyezéssel járó mezőgazdasági tevékenységgel nem kell számolni.

• 
  3. ábra. A módosítással érintett terület MePAR fedvénye

A vizsgálati területet az OTRT 7. melléklete, valamint a Tolna Megyei Területrendezési Terv alapján az Országos vízminőség-védelmi terület érinti. Az övezetre vonatkozóan a Tolna Megyei Területrendezési Terv fogalmaz meg előírásokat:

„Országos vízminőség-védelmi terület övezetén új beépítésre szánt terület kijelölése csak a keletkező szennyvizek megfelelő kezelése – területről elvezetése, vagy területen belüli megfelelő tisztítása esetén lehetséges.”

A 3753 hrsz.-ú földrészlettel szomszédos üdülőterületek területén szennyvízgyűjtő csatornán keresztül történik a szennyvíz elvezetése. A módosítással érintett területen kötelező a szennyvízgyűjtő hálózatra csatlakozni.

4. 4. ábra. Tolna Megye Területrendezési Terv Országos vízminőség-védelmi övezete

A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 2. számú melléklete tartalmazza a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területek besorolásának a feltételrendszerét. A besorolásokat a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet tartalmazza, illetve egy adott lehatárolt terület érzékenysége a vízvédelemért felelős miniszter által jóváhagyott, 1:100 000 méretarányú országos érzékenységi térképe alapján kerül – a vízvédelmi hatóság határozatában meghatározásra, amely alapján a vizsgálati terület besorolása fokozottan érzékeny, illetve kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen fekszik.

A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése alapján az egyes létesítmények, tevékenységek megvalósításakor úgy kell eljárni a felszín alatti vizek, illetve víztestek esetében, hogy

1. a) azok állapota ne romoljon;
2. b) a tevékenység következtében kialakult jelentős és tartósan kedvezőtlen irányú állapotváltozás megforduljon;

c)-

1. d) a gyenge állapotú és a külön jogszabály szerinti kritériumok alapján veszélyeztetett helyzetűnek jellemzett víztestek állapota fokozatosan javuljon;
2. e) azok a területek, ahol a felszín alatti víz, illetve a földtani közeg károsodott, nyilvántartásba és ellenőrzés alá kerüljenek, és állapotuk szennyezés-csökkentési intézkedések, illetve kármentesítés révén javuljon.

A 9. § (4) bekezdésben foglaltak szerint a felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny területeken a víz mennyiségi védelme miatt tilos

„a) a felszíni vizek pótlása felszín alatti vízből;

1. b) olyan tevékenység végzése, amelynek következtében a fedőrétegek eltávolítása révén felszínre kerül a felszín alatti víz;
2. c) olyan bányászati tevékenység végzése, amelynek következtében a külszín megbontásával kialakított bányatalp a maximális karsztvízszintet 10 m-en belül megközelíti;
3. d) a szén-dioxid geológiai tárolása.”

A talajt (termőtalajnak nem minősülő földtani közeget), illetve a felszín alatti vizeket ért szennyeződések értékelésénél figyelembe veendő határértékeket a 6/2009. (IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet mellékletei tartalmazzák. A tervezési területen szennyeződött területről nincs tudomásunk.

A 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet, amely a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szól, meghatározza a felszín alatti vízbázisok esetében a belső, külső, valamint a hidrogeológiai védőidom és védőterületek meghatározásának, kijelölésének, kialakításának, és fenntartásának módját.

A vizsgálati terület nem érinti a település sérülékeny vízbázisainak kijelölt védőidomát, védőterületét (5. ábra).

5. 5. ábra Vízügyi korlátok (Forrás: Fadd Nagyközség Településrendezési Terve, Pécsépterv Kft., 2017)

A tervezett új övezeti besorolás a földtani közegre és a felszín alatti vizekre számottevő hatást várhatóan nem gyakorol.

Termőföld védelme

A módosítással érintett földrészlet (3753 hrsz.) művelési ága kivett töltés, területe 24.965m2. A módosítás termőföld kivonással nem jár.

Fadd nagyközség területét az Országos Területrendezési Tervről szóló törvény (továbbiakban OTrT) 3. melléklet 2. számú tervlapja, valamint a Megyei területrendezési terv alapján a jó termőhelyi adottságú szántóterületek övezete érinti, azonban a módosítás ilyen területeket nem érintett.

6. 6. ábra Kiváló és jó termőhelyi adottságú szántóterületek (Tolna Megyei Területrendezési Terv)

Az üdülőépületek építése során a talaj szakszerű kezeléséről (feltalaj letermeléséről, deponálásáról) gondoskodni kell.

Ásványvagyon, felszíni mozgások

A tervezési területen és annak környezetében a morfológiai viszonyok és földtani felépítés figyelembe vételével, valamint a hatályos településrendezési terv alapján felszínmozgások és földtani veszélyforrások kialakulása nem valószínűsíthető.

Természet- és tájvédelem

A módosítással érintett földrészletet az Önkormányzat korábban strandterület céljára feltöltette. A területet azonban nem használták, így a part felőli részén vízparti vegetáció – nádas, gyékényes társulás jelent meg. Jelentős természeti értéket képviselő növényzet nincs. Az érintett terület nem áll természetvédelmi oltalom alatt, nem része a Natura2000 védettségű területeknek. Az érintett területtől északra fekvő Faddi-Duna holtág az Országos Ökológiai Hálózat magterületei közé tartozik.

Az OTrT 12/A§ (4) bekezdése alapján lehetőség van a +/- 5%-os eltérésre.

A 2013-ban felülvizsgált Országos Területrendezési Terv Országos Ökológiai Hálózata érinti a tervezési területet. A 2018-ban készülő (várhatóan 2019. január 1-én hatályba lépő) új OTrT-ben azonban e terület már nem tartozik az ökológiai hálózat területébe. A Duna-Dráva Nemzeti Park munkatársával folytatott előzetes egyeztetés alapján az új OTrT és az 5%-os eltérési lehetőségre hivatkozva a módosítandó terület a magterületből kivonható.

Fentiek alapján javasoljuk, hogy a terület módosítása során a hatályos területrendezési tervek magterületre vonatkozó korlátozása ne kerüljön érvényesítésre.

7. 7. ábra Táj- és természetvédelmi korlátozások – magterület és tájképvédelmi terület (Forrás: Fadd Nagyközség Településrendezési Terve, Pécsépterv Kft., 2017)

A tervezési területet érinti az Országos Területrendezési Terv és a Megyei Területrendezési Terv tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete (7. ábra).

A tervezett módosítás a táj látványa szempontjából nem eredményez jelentős változást, mivel a területet jelenleg is hétvégiházas illetve üdülőházas beépítésű területek veszik körül. Fadd 11/2017. (VIII. 29.) számú településképvédelmi rendeletében a tájképvédelmi területen antennatorony és szélerőmű létesítését, valamint reklám célú homlokzatfestést, reklámfelületet és reklámhordozó elhelyezését tiltja. Ezen előírások a tervezett üdülőterületen nem relevánsak.

A helyi építési szabályzat a meglévő hétvégiházas területeken 4,5 m legnagyobb homlokzatmagasságot enged meg legfeljebb 20%-os beépítéssel, amely kedvező arányú épületek építését teszi lehetővé, a tájképi értéket nem károsítja.

Az övezeti átsorolás és az övezetben végezhető tevékenységek várhatóan jelentősen nem befolyásolják a terület élőhelyi adottságát.

A terület az Országos Erdőállomány Adattár (8. ábra) alapján nem tartozik az erdőterületek közé, továbbá nem érinti a kiváló termőhelyi adottságú erdőterület, sem pedig az erdőtelepítésre alkalmas terület övezete (9. ábra).

8. ábra Országos Erdőállomány Adattár (Forrás: erdoterkep. nebih.gov.hu	9. ábra. Kiváló termőhelyi adottságú és erdőtelepítésre alkalmas terület övezete (Tolna Megyei Területrendezési Terv)

A módosítással érintett terület északi oldala mentén a Faddi-Duna holtág partja húzódik. A 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról 2.§ (3) bekezdés c) pontja alapján az önkormányzati tulajdonban lévő holtág parti sávja 3 méterig terjed.

A 3.§ (2) bekezdés szerint a holtág esetében parti sávban csak a meder használatával és fenntartásával közvetlenül összefüggő megfigyelő, jelző állomás, a meder használatával összefüggő vízilétesítmény, kikötői, rév-, kompátkelőhelyi vagy vízirendészeti építmény helyezhető el.

Levegőtisztaság-védelem

Fadd település és környezete az ország nem szennyezett levegőjű régiójában található. A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló módosított 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet szerint a térség a 10. zónacsoportba tartozik (az ország egyéb területe, amely nem tartozik légszennyezettségi agglomerációba).

A zónacsoportra vonatkozó levegőminőségi kategóriák:

Az A-tól F irányába javuló minősítést alkalmazó besorolás szerint az F kategóriába olyan területek tartoznak, melyek esetében a légszennyezettség az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg, míg az E értékkel jellemezhető területek esetében a légszennyezettség jellemzően az alsó méréshatár és a légszennyezettségi határérték között van.

Tolna megye levegőjének minősége a mért gáz halmazállapotú komponensek (kén-dioxid, nitrogén-oxidok, benz(a)pirén) tekintetében jónak mondható. A szilárd halmazállapotú komponensek (ülepedő por, szálló por) tekintetében már rosszabb a helyzet. A közlekedés okozta légszennyezés a 6-os, az 56-os, a 63-as és a 65-ös főutak, valamint az M6-os autópálya és az M9-es autóút által érintett települések esetében a legzavaróbb. Fadd-Dombori a fenti közlekedési útvonalaktól távol van, az innen származó légszennyezéssel nem érintett.

Dombori területén a vezetékes gázhálózat kiépített. Ezen kívül az üdülők téli időszakban jellemző csekély kihasználtsága miatt várhatóan nem lesz jelentős a fűtésből származó emisszió.

Éppúgy, mint az egész országban, Tolna megyében is egyre nagyobb gondot okoz a pollenszennyezettség, ezért a parlag területek gondozásáról, kaszálásáról az ingatlan tulajdonosának folyamatosan gondoskodni szükséges.

Az üdülőterületen végezhető tevékenységek várhatóan nem okoznak bűzhatást.

Fadd település vonatkozásában automata, vagy manuális állomás által rögzített légszennyezettségi mérési adat az elmúlt tíz év távlatából nem áll rendelkezésünkre.

Zaj- és rezgésvédelem

A zaj- és rezgésvédelemről szóló jogszabály alapján a zaj- és rezgésvédelmi követelményeket a területrendezés során érvényre kell juttatni.

A környezeti zaj- és rezgésvédelmi követelményeket a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet tartalmazza, mely többek között előírja, hogy a területrendezés során a környezeti zajt, illetve rezgést kibocsátó, illetve a zajtól, rezgéstől védendő létesítményeket úgy kell tervezni, egymáshoz viszonyítva elhelyezni, hogy a jogszabályban előírt követelmények teljesüljenek. Előírja továbbá a meglévő létesítményekre vonatkozóan, hogy a határértéken felüli kibocsátást, terhelést fokozatosan meg kell szüntetni.

Az üzemi és szabadidős létesítményekben folytatott tevékenységből származó zaj terhelési határértékeit a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. melléklete szabja meg a zajtól védendő területek építési övezeti besorolásának függvényében, így az üdülőterületre vonatkozó zajhatárértékeket is.

A módosítással érintett területen tervezett övezeti átsorolás megegyezik a környező területek besorolásával (üdülőterületek), így a zajhatárértékek is megegyeznek.

Hulladékkezelés

A hulladék az ember mindennapi élete, munkája, gazdasági tevékenysége során keletkező, a keletkezés helyén feleslegessé vált, ott közvetlenül fel nem használható anyag, amelynek kezeléséről külön kell gondoskodni.

A hulladékok keletkezésük és fajtájuk szerint az alábbiak szerint csoportosíthatók:

• települési (kommunális) szilárd hulladékok;
• termelési hulladékok;
• veszélyes hulladékok;
• építési-bontási hulladékok;
• biológiailag lebomló hulladékok;
• lomhulladékok;

A hulladékokkal kapcsolatos környezeti állapot vizsgálatát 2012. évi CLXXXV. törvény alapján szükséges elvégeznünk.

A hulladéktermelő köteles gondoskodni a hulladékok előírásszerű – lehetőség szerint szelektív – gyűjtéséről, tárolásáról, a területről történő elszállításáról, valamint ártalmatlanításáról, melynek elsődleges célja, hogy megakadályozza a hulladék talajba, felszíni és felszín alatti vízbe, és levegőbe jutását.

A hulladékok jegyzékét a 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet – a hulladékjegyzékről – jogszabály rögzíti.

Fadd-Domboriban a kommunális hulladék elszállítása a települési hulladékszállítással egy időben, hetente egy alkalommal történik.

A kommunális szennyvíz a 1995. évi LVII. törvény – a vízgazdálkodásról –, valamint a 455/2013. Korm. rendelet alapján már nem minősül folyékony hulladéknak, hanem szennyvíznek szükséges tekinteni, így erre vonatkozóan nem terjed ki a hulladékgazdálkodási törvény hatálya. A szennyvízelvezetés, -gyűjtés vízgazdálkodási jogkörbe tartozik.

A településen a környezet veszélyeztetésének minimalizálása érdekében kizárólag hulladékszegény technológiák telepítését szabad engedélyezni úgy, hogy a keletkező hulladékok hasznosítására, ártalmatlanítására rendelkezésre álljon engedéllyel és kapacitással bíró szolgáltató szervezet.

Az építési, bontási tevékenységgel kapcsolatos hulladékkezelési szabályokat a 45/2004. (VII.26.) BM-KVVM együttes rendelet tartalmazza.

A hulladékok közül megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a veszélyes hulladékokra. A veszélyes hulladékok gyűjtésére, kezelésére, tárolására és ártalmatlanítására a 225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendelet – a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól – előírásait kell követni. A veszélyeshulladék-termelő köteles gondoskodni a hulladékok előírásszerű kezeléséről, melynek elsődleges célja, hogy megakadályozza a hulladék talajba, felszíni- és felszín alatti vízbe és levegőbe jutását.

Veszélyes hulladék keletkezésével járó tevékenységgel a tervezési területen nem kell számolni.

Épített környezet védelme

A tervezési területen vagy annak környezetében helyi védettségű vagy arra érdemes épület, továbbá országos védelem alatt álló építmény nincs. Az övezeti átsorolás nyilvántartott régészeti lelőhelyet nem érint. A tervmódosítás nem lesz negatív hatással a meglévő épített környezetre.

Összefoglalás read more

Pénzügyi és Jogi Bizottság